vasárnap, február 06, 2005
nah, tegnap megvolt a szalagavatóm. volt szépen szalagtűzés sok álszent fasszal meg kurvával. furcsa, h a legnagyobb kétszínű alakok vannak rivaldafényben meg vezető pozícióban.
táncok: persze nekünk nem lehetett karate-bemutatót előadni, ellenben másoknak (fent említett seggnyalóknak) lehet afrikai táncot, amiben a fűszoknya alatt átsejlik, h tanga van csak vkin. egyetlen pozitívum, h Chemical Brothers - I began in Africa c. számra tingli-tangliztak. volt 1-2 érdektelen tánc, aztán tanárok is előálltak produkcióval. érdekes, volt aki teljesen unott fejjel csinálta végig, vki meg iszonyat nagy átéléssel. táncoltak csárdást is, az jól nézett ki, táncolt Mariann és Imola is. újabb szót nem érdemlő tánc majd jött a két keringő a végére. elég sok lányt megszépített a fehér ruha. pl Ilonát és Katit. aztán egy másik táncolt keringőt, a francia Rómeó és Júlia zenéjére. többeknek is jól állt a ruha. sőt, szinte gyönyörűek voltak. ez az utolsó két tánc volt ami nagy szép volt, teljesen el is érzékenyültem alatta (hüpp-hüpp). utánam eg természetesen jött a „mindenki táncoljon mindenkivel”. ekkorra már kezdtem kínosan érezni magam. végig a színpad előtt guggoltam, h minden mélynövésű lásson és ne nekem anyázzon szóval már fájt a lábam és el is tűnt mindenki. gondoltam rá, h jó lenne táncolni vkivel, de azok mind foglaltak voltak vagy rám se hederítettek volna. tehát inkább hazajöttünk.
amúgy meg rájöttem, h az ilyen szalagavatók a legnagyobb májerkedések helye. mindenki villog, h mien fényképezője van vagy, h ő mekkora király. volt egy csaj, aki ide-oda rohangált, h fényképezhessen, na akkor megadta a szintet. kiröhögni való buta picsa. már vártam, h mikor esik el. az azért vicces volt, amikor szoknyában leguggolt, h fényképezhessen. az meg vicces volt, h szalagavatóra Superpitcherre autóztunk.
táncok: persze nekünk nem lehetett karate-bemutatót előadni, ellenben másoknak (fent említett seggnyalóknak) lehet afrikai táncot, amiben a fűszoknya alatt átsejlik, h tanga van csak vkin. egyetlen pozitívum, h Chemical Brothers - I began in Africa c. számra tingli-tangliztak. volt 1-2 érdektelen tánc, aztán tanárok is előálltak produkcióval. érdekes, volt aki teljesen unott fejjel csinálta végig, vki meg iszonyat nagy átéléssel. táncoltak csárdást is, az jól nézett ki, táncolt Mariann és Imola is. újabb szót nem érdemlő tánc majd jött a két keringő a végére. elég sok lányt megszépített a fehér ruha. pl Ilonát és Katit. aztán egy másik táncolt keringőt, a francia Rómeó és Júlia zenéjére. többeknek is jól állt a ruha. sőt, szinte gyönyörűek voltak. ez az utolsó két tánc volt ami nagy szép volt, teljesen el is érzékenyültem alatta (hüpp-hüpp). utánam eg természetesen jött a „mindenki táncoljon mindenkivel”. ekkorra már kezdtem kínosan érezni magam. végig a színpad előtt guggoltam, h minden mélynövésű lásson és ne nekem anyázzon szóval már fájt a lábam és el is tűnt mindenki. gondoltam rá, h jó lenne táncolni vkivel, de azok mind foglaltak voltak vagy rám se hederítettek volna. tehát inkább hazajöttünk.
amúgy meg rájöttem, h az ilyen szalagavatók a legnagyobb májerkedések helye. mindenki villog, h mien fényképezője van vagy, h ő mekkora király. volt egy csaj, aki ide-oda rohangált, h fényképezhessen, na akkor megadta a szintet. kiröhögni való buta picsa. már vártam, h mikor esik el. az azért vicces volt, amikor szoknyában leguggolt, h fényképezhessen. az meg vicces volt, h szalagavatóra Superpitcherre autóztunk.
